Padlizsán

     A Solanaceae (Burgonyafélék) család Solanum nemzetségébe tartozó növény. A tojásgyümölcs a fajtától és a termőhelytől függően 40–120 cm magasra növő, cserjeszerű bokor. Növekedése az igényeit kielégítő körülmények között folyamatos.

A növény felépítése

- Levél: Enyhén szőrözött, tojásdad leveleinek nyelén  néhány tüske is előfordulhat.

- Virág: Folyamatosan megjelenő virágai forrt  szirmúak,  lila színűek, egyesével vagy kettesével  helyezkednek el.  Ugyanabban a virágban találhatók a  porzók és a termő,  amelyek egyszerre érnek, így az  esetek döntő  többségében lehetőség van a tökéletes  öntermékenyülésre.

- A termés 15–30 cm hosszú, 4–8 cm átmérőjű húsos bogyó. Színe fogyasztásra érett állapotban lila, feketéslila, fehér, zöld vagy tarkázott (cirmos).

- A mag apró, sima felületű.

A padlizsán élettana

- Hőigény: A tojásgyümölcs kifejezetten melegkedvelő növény. Növekedése 17 ºC alatt leáll. A tojásgyümölcs nemcsak a nappali, hanem az éjszakai hőmérsékletre is érzékeny, a hűvös éjszakákat nem bírja, 25–26 ºC nappali és 20 ºC körüli éjszakai hőmérsékletet igényel. 

- Fényigény: Fényt kedvelő növényről van szó, amely árnyékos, félárnyékos helyeken még hosszúnappalos körülmények között sem termeszthető.

- Vízigénye nagy és az egész tenyészidőszak alatt egyenletes. A víz kijuttatását már a kiültetéskor, a palánták alapos, beiszapoló jellegű beöntözésével el kell kezdeni, és a későbbiek folyamán az egész tenyészidőszak alatt arra kell törekedni, hogy a talaj vízkapacitása 75–80%-os legyen. A túlöntözést azonban nem bírja, gyökerei még átmeneti vízborítás esetén is elrothadnak. 

- Tápanyagigény: A padlizsánnak a foszfor, a kálium és a nitrogén iránti igénye nagy.

Talajelőkészítés

     Első lépésként a talajfertőtlenítés és az esetleges átmosás következik. Ezután kerülhet sor a szerves és a műtrágyák kijuttatására. Legfontosabb szempont, hogy a tojásgyümölcs önmaga és más vele azonos családba tartozó növény után ugyanarra a területre csak legalább 3 év kihagyással kerüljön vissza. Fontos szempont a mélyművelés.

Szaporítás

     Nálunk csak a szélsőséges éghajlati körülményeket és az optimális alatti hőmérsékletet is jól tűrő ovális terméstípusú fajtákat érdemes termeszteni. Szaporítása palántaneveléssel történik. A tojásgyümölcs a mélyültetést nem bírja, sziklevelei nem kerülhetnek a talaj felszíne alá. Ezzel, valamint a késő délutáni órákban, illetve a borult időben való kiültetéssel elősegíthető a gyors begyökeresedés és a hiánytalan megeredés.

Növényápolás

     Az egész tenyészidőszak alatt gondoskodni kell a gyommentességről és a zavartalan fejlődéshez szükséges öntözővízről. Mindkettőt elősegíti a sorköz sötét fóliával, illetve trágyával vagy szalmával való letakarása. Ezzel nemcsak a gyomosodás és a talajfelszín vízvesztesége akadályozható meg, hanem a hőgazdálkodás is javítható, ami a tojásgyümölcs esetében nálunk kiemelt jelentőségű.

A kiültetés után kb. 1 hónapig nagyon gondosan és óvatosan kell öntözni. Ebben az időszakban mindenképpen óvni kell a növényállományt a lehűléstől és a gyökerek rothadását előidéző túlöntözéstől. A későbbiekben már nagyobb biztonsággal és gyakrabban öntözhető. A tojásgyümölcsöt célszerűbb gyakrabban, kisebb vízadaggal öntözni, mint ritkábban, nagy vízadaggal. Vízigénye legtökéletesebben csepegtető öntözéssel (lásd bővebben „Zöldségtermesztés” menüpont) elégíthető ki.

(A növényáplásról bővebben a Növényvédelem menüpont alatt olvashat.)

Betakarítás, szedés

     A tojásgyümölcs húsos bogyója akkor szedhető, amikor végleges méretét már elérte, de benne a mag érése még nem kezdődött el. Ennek egyértelmű jele, hogy színe még fehér. A fogyasztásra érett állapotnál később leszedett termés, amelyben a mag már sárgásbarna és körülötte üreges a hús, az keserű ízű, fogyasztásra alkalmatlan.