Növényvédelemről általában

 

     A növényvédelem egyaránt fontos mind a szántóföldi, mind a zöldségtermesztésben (akár fóliasátras, akár szabadföldi termesztésről van szó).

A növényvédelem célja:

- a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől,

- egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas, kiváló minőségű termék előállítása,

- a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése és elhárítása,

- a károsítók megjelenésének és elterjedésének megakadályozása,

- kármegelőzés és kárelhárítás,

- az ember és az állat egészségének megóvása érdekében a környezet és a természet védelme,

- a veszélyes kártevők, kórokozók és gyomnövények elszaporodásának megakadályozása, jelenlétüknek a megszüntetése.

 

     Mind Magyarországon, mind az Európai Unióban a növényvédelmet, az azzal és hozzá kapcsolódó tevékenységeket jogszabályok szabályozzák. Ezen törvények világosan megfogalmazzák a feladatokat, célkitűzéseket, megismerhetjük a növényvédelmi és növény- egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos fogalmakat, az engedélyezett termékeket, technológiákat. A növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban megtaláljuk a növényvédő szereket, az engedélyezési okirat számukat és a legfontosabb tudnivalókat.

Egyéb védekezési módszerek is a rendelkezésünkre állnak:

-         a gazdálkodó olyan fajtákat választhat, amelyek ellenállóak a betegségekkel szemben,

-         biológiai védekezés: a rovarok természetes ellenségeinek a bevetése, amely bogarak elpusztítják a kártevő rovarokat,

-         talaj beforgatása a gyomok elleni védekezés során. 

 

A kártevők és betegségek ellen közvetett és közvetlen módon lehet védekezni.

- Közvetett módszer a helyes talajművelés, a trágyázás és a vetésforgó alkalmazása.

- Közvetlen módszer a fizikai-, a kémiai- és biológiai növényvédelem. Közülük a kémiai az elterjedtebb.

A növényvédelem költséges ápolási munka. Fontos, hogy megelőző legyen. Célszerű a talaj fertőtlenítésével kezdeni és folytatni a mag, valamint a növény védelmével.

     A gyakorlatban számtalan vegyszer van  forgalomban. Ezek sok mindenben különböznek,  ezért kiválasztásukkor nagyon körültekintőnek  kell lenni. Vannak közöttük szerves és  szervetlen hatóanyagúak, rovarirtók, baktérium-  és gombaölők. Közülük mindig csak a célnak  megfelelőt szabad használni. Használatuk  esetén  lehetőleg mindig kérjük ki a növényvédő  szakember véleményét.

A védekezéskor figyelembe veendők:

a) a növények igen vegyszer érzékenyek;

b) a védelem szükségességét illetően igen nagy közöttük a különbség, egyes növények igénylik a rendszeres védelmet, míg mások nem;

c) a növényvédelmi előírásokat mindig szigorúan be kell tartani (fentebb említett előírások).

 

Tekintettel kell lenni a felhasználási időre is. Egyes szerek csak vetés vagy ültetés előtt, mások vetés után, de még kelés előtt használhatók, némelyek állománypermetezésre is alkalmasak, ugyanis a kultúrnövényt fejlett állapotában sem károsítják.

 

Továbbá figyelembe kell venni a munkaegészségügyi- és a élelmezés- egészségügyi várakozási időt:

- Munkaegészségügyi várakozási idő az az időtartam, melynek lejárta előtt a növényvédő szerrel kezelt területen bármilyen munkát csak az előírt védőfelszerelésben lehet végezni.

- Élelmezés- egészségügyi várakozási idő az az időtartam, melynek az utolsó növényvédő szeres kezelés és a betakarítás között kell eltelnie. Ez az időtartam jelezve van a csomagoláson, valamit az engedélyezett növényvédő szerek listájában.

 

     A növényvédő szereket három kategóriába sorolhatjuk A készítmények adott kategóriába sorolásának alapja többek között a szer hatóanyagának, illetve magának a készítménynek a fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságai, amelyeket hivatalosan előírt, bonyolult laboratóriumi vizsgálatok elvégzése során állapítanak meg és értékelnek. A besoroláskor további szempontokat is figyelembe vesznek, mint például a felhasználók, illetve azoknak a személyeknek a köre, akik a készítménnyel valamilyen formában érintkezésbe kerülhetnek, a szer formátuma, felhasználási gyakorisága és mérgezés esetén a gyógyítás lehetősége stb.

Az I. forgalmi kategóriábaolyan készítmények tartoznak, amelyeket csak felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy forgalmazhat, árusíthat, vásárolhat és/vagy használhat fel. 

A II. forgalmi kategóriábatartozó készítmények bár kevésbé veszélyesek, károsak, mint az I. forgalmi kategóriába tartozók, alkalmazásuk még mindig komoly kockázatot rejt magában. Ezért forgalmazásuk, árusításuk, vásárlásuk és felhasználásuk bizonyos szakismeretek meglétét követeli meg.Tanfolyamot végzett, vagy ennél magasabb fokú növényvédelmi végzettséggel rendelkezők használhatják.

A III. forgalmi kategóriábaaz úgynevezett szabadforgalmú növényvédő szerek tartoznak. Ez azt jelenti, hogy ezek a készítmények korlátozás nélkül, szabadon megvásárolhatók a forgalmazó helyeken. Általában gyenge mérgek vagy gyakorlatilag nem mérgezőek. Nem lehetnek maró, irritáló, rákkeltő vagy utódkárosító hatásúak.

A növényvédelmet érintő fontosabb jogszabályok a jogtár menüpontban találhatók.

 

 



<< 2021. január >>
h
k
sz
cs
p
sz
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  Projekt esemény


Bejelentkezés!
Név:

Jelszó:



Keresés az oldalon:




Friss hírek: