Kukorica

     Magyarország az egyik legjelentősebb kukoricatermesztő ország Európában. A kukorica az egyik legfontosabb takarmánynövény; felhasználása, hasznosíthatósága igen sokoldalú.

Felhasználási területe:

-         állattenyésztés- abraktakarmány

-         élelmiszer- előállítás

-         ipari felhasználás

-         szeszipar

     A kukorica /Zea mays L./ a pázsitfűfélék /Poaceae/ családjába, a kukorica /Zea/ nemzetségbe tartozik. A nemzetségnek csak egyetlen faja van, a kukorica. A kukoricának a szemtermés és egyéb jellegzetességének alapján több változata /convarietas/ van. 

A kukorica fajták csoportosítása:

Előállításuk módja szerint:

         - Szabad elvirágzású tiszta kukoricafajták

         - Fajta hibridek

         - Beltenyésztéses hibridek

 

A növény felépítése

A kukorica egynyári, lágyszárú, melegigényes növény

- Gyökérzet: A kukoricának bojtos gyökérzete van. Gyökérzete  három részre osztható:

  1. az elsődleges gyökerekre, amelyek a főgyökérből és  mellékgyökerekből állnak;

2. a másodlagos, csomó- vagy koronagyökerekre, amelyek több szinten a hajtás földalatti csomóiból fejlődnek ki;

3. a harmat- vagy támasztógyökerekre, ezek közvetlenül a földfeletti csomókból fejlődnek ki és résztvesznek a növény táplálásában is.

- Szár: A kukoricának kórószerű hengeres, tömött szára van. 

- Levélzet: A levelek váltakozó állásúak és két részből állnak: levélhüvelyből és levéllemezből. A levelek száma megegyezik a szár csomóinak számával. 

- Virágzat: Kölcsönösen termékenyülő, váltivarú egylaki növény. A hímvirágzat a hajtás csúcsán található címer. A címer kalászkáiban két hímvirág van, 3-3 porzóval, amelyeket zöld vagy ibolyás színű pelyva borít.  A termős vagy nővirágzat a hajtások levélhónaljában, a törpe oldalhajtásokon kifejlődő torzsavirágzat vagy csőkezdemény. 

- Kukoricacső: A megtermékenyült torzsavirágzatból fejlődik ki a kukoricacső. A cső alakja, nagysága, színe, valamint magsorok száma fajtánként változó. A csőnek két része van: a csutka és a szemek.

- Termés: A kukoricának szemtermése van. A szemtermés négy főrészből áll: terméshéjból, maghéjból, táplálószövetből és csírából. A szemek alakja, nagysága, színe, felülete, valamint a szemtermés belső felépítése változatonként és kisebb mértékben fajtánként is eltérő.

  

A kukorica élettana

- Éghajlatigény: Hazánk éghajlata az egész ország területén alkalmas a kukorica termesztésére. A kukorica eredményes termesztéséhez meleg, napfényes időjárást igényel. Melegigénye mellett a csapadékigénye is elég nagy. Különösen fontos a májusi meleg, a júliusi és augusztusi csapadék mennyiség, mivel vízigénye a címerhányás és a csőképzés idején a legnagyobb. A napfényes, meleg ősz kedvező a kukoricára, mert sietteti az érést, de a kora őszi lehűlések már károsak, mert gátolják a beérést, illetve kényszerérést okoznak. 

- Talajigény: A kukorica, különösen a hibridkukorica jól alkalmazkodik a talajok eltérő tulajdonságaihoz. Ezért a kukoricát nem tartják talajigényes növénynek. De a nagy és biztos termések eléréséhez mélyrétegű, humuszban és tápanyagokban gazdag, középkötött talajokra van szükség. Jó alkalmazkodó képessége következtében más talajokon is termeszthető: jól terem a tápanyagokban gazdag öntés- és homoktalajokon, valamint a kötöttebb réti talajokon is, de itt fontos a talaj mélylazítása, mert a kukorica nagyon érzékeny a talajok légjárhatóságára.

- Vetésváltás: A kukorica nem igényes az előveteményekre sem, ezért önmaga után is termeszthető, de vetésváltásban is eredményesen termeszthető. 

- Tápanyagigény: A kukorica tápanyagigényes növény.

1. Nitrogén: A jó nitrogén ellátottság azonban nemcsak a kukorica termését növeli, hanem erőteljes növekedést is előidéz, ezért a túladagolása már káros, mert késlelteti a kukorica fejlődését és érését.

2. Foszfor: A termésre gyakorolt hatása többek között az, hogy növeli a csövön lévő szemek számát és nagyságát.

3.Kálium: A kálium a termésnövelésen kívül gyorsítja az érést és növeli a szárszilárdságot.

- Vízigény: A kukorica jó alkalmazkodó képessége ellenére meghálálja az öntözést. Az öntözés nemcsak növeli a termést, hanem lehetőséget biztosít a termésszint tartására is.
 A kukorica elég gazdaságosan használja fel a talajok vízkészletét, mégis a vízigényes növényekhez tartozik

 

Talaj- előkészítés

- Talaj- előkészítés: Őszi talajművelésből és tavaszi magágy előkészítésből és a szervestrágyázásból áll. Az őszi és a nyárvégi mélyszántás mélysége mindig a talajtípustól, a termőréteg vastagságától és az éghajlati viszonyoktól függ. A kukorica szereti a légjárható, mélyen művelt talajt. A mélyszántásnak a talaj művelésén kívül fontos szerepe van az évelő gyomok és a rovarkártevők irtásában is. A talaj előkészítés ideje és módja rendszerint az elővetemények lekerülésének az idejétől függ. A korán lekerülő gabonák után tárcsával végezzük el a tarlóhántást, majd gyűrűshengerrel zárni kell a talajt. Későn lekerülő elővetemények esetén az alaptrágyák kiszórása után következik a mélyművelés, amely a talajadottságoktól függően vagy csak szántás, vagy altalajlazítás és szántás is lehet. A nyárvégi és a korábban végzett őszi mélyszántásokat célszerű még az ősszel elmunkálni. Ha az őszi mélyszántást nem lehet időben elvégezni, akkor a tavaszi szántás elkerülhetetlen, de tavasszal már nem szabad mélyen szántani. A magágy készítésnek igen nagy jelentősége van, mivel a megfelelő tőszám és az egyenletes növényállomány, valamint az eredményes vegyszeres gyomirtás megvalósításának is a jó minőségű vetőágy az előfeltétele. Tavasszal, mihelyt a talajra lehet menni, végezzük el a simítózást. 

- Trágyázás: A kukorica tápanyagellátása csak trágyázással biztosítható. Ezért a kukorica alá megfelelő mennyiségű szerves- és műtrágyát kell adnunk, hogy a rendelkezésre álló víz maximálisan hasznosulhasson és a tápanyag hiány ne korlátozza a termés nagyságát. A kukorica nagyon meghálálja a szervestrágyázást. A legmegfelelőbb szervestrágya az istállótrágya, melyet leghelyesebb nyáron, vagy ősz elején kihordani és közép mély, majd őszi mélyszántással a talajba dolgozni.

A kukorica tápanyag ellátásában nagy jelentősége van a korszerű műtrágyázásnak. A foszfor és kálium műtrágyákat alaptrágyázásra használják és a felét ősszel, a másik felét pedig tavasszal szórjuk ki.  A nitrogén műtrágyákat általában megosztva adjuk ősszel és tavasszal.

- Vetés: Az ország déli részein valamivel korábban, az északi és nyugati részeken későbben lehet elkezdeni a kukorica vetését. A helyi gazdák április közepén vetik a kukoricát.

 

Növényápolás

     A kukorica nagyon érzékeny a gyomok kártételére, ezért az ápolás legfőbb célja a gyomirtás. A kukorica betegségei közül a legszámottevőbb a golyvásüszög, a levél foltosság, a baktériumos levélfoltosság és a fuzáriózis, ami támadhat szárat, csövet és szemet. A jól csávázott vetőmag elegendő védelmet nyújt. Kártevői közül a bagolypillék, a levéltetvek, a földibolhák, a kukoricabarkó, a kukoricamoly a leggyakoribbak. A kukoricamoly szaporodását mérsékeli a május elején megmaradt kukoricaszár elégetése. A fácánok ellen a csávázott magra vadriasztó szer rávihető. A kukorica vegyszeres gyomirtása jelenleg elég bonyolult és nagy hozzáértést igénylő feladat.

(A növényápolásról bővebben a Növényvédelem menüpont alatt olvashat.)

 

Betakarítás

     Hazánkban a fajták tenyészidejétől és víz- leadóképességétől függően szeptember és október a kukorica optimális betakarítási ideje. A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, amikor a szemek nedvességtartalma 30-36% körül van. A megkésett betakarítás sem kedvező, a nagyobb mérvű szárdőlés miatt nő a betakarítási veszteség és erősen csökken a szár takarmányértéke is.

A kukorica betakarítható kézzel vagy géppel. Jelenleg csak a kis gazdaságokban és a tenyészkertekben takarítják be kézzel a kukoricát. A gépi betakarításnak pedig nagyon sokféle módja terjedt el a gyakorlatban. A fontosabb betakarítási módok a következők:

- csöves betakarítás,

- morzsolásos betakarítás,

- leveles,

- kukoricacső-zúzalék készítés,

- kukoricaszem-csutka keverék készítés és

- teljes növénybetakarítás.

A kukorica tárolása a betakarítási módoktól függ. A fontosabb tárolási módok a következők: csöves kukorica tárolás, szemes kukorica tárolás, teljes kukoricanövény, kukoricacső zúzalék és nedves szemeskukorica-zúzalék erjesztéses tárolása, azaz silózása. A kukorica nagyobb részét morzsolásos technológiával takarítják be és száraz szemes takarmányként hasznosítják. Ezért a kukoricatermés nagy részét szárítani kell.



<< 2021. január >>
h
k
sz
cs
p
sz
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  Projekt esemény


Bejelentkezés!
Név:

Jelszó:



Keresés az oldalon:




Friss hírek: